A túránk a Monostor negyedi trolivégállomásnál kezdődött, meleg +7C-os borús, párás időben: a piros sávos jelzésen elindulva a Monostori-erdőn keresztül jutottunk a Gálcsere tetejére, majd a Páter-úton haladva mentünk a Sáros-bükki gömbkövekhez. Ezen az útvonalon legutoljára 2008 december elsején jártunk. A sárosbükki gömbköveket elhagyva a piros sávos jelzésről letértünk nyugati irányba és a kéksávos jelzést követtük, hogy elérjük a végcélt, a Majláth-kutat.
A 18 km-es túra GPS-sel rögzített részletei itt tekinthetők meg.
(Mivel az elmúlt két évben a kolozsvári Bükk szinte valamennyi turistajelzéses ösvényét letrekkeltem GPS-szel és berajzoltam az ingyenes – online, PC-s, Garmin-, PDA-, Magellan-GPS-es változatokkal is rendelkező – térképünkre, az Openmaps-re, így az útvonalunk ott is megtekinthető.)

Borzvár a Gálcsere gerincén 

Óriás hangyabolyok a Páter-út mentén – az út a nevét Páter Béla (1860-1938) kolozsvári, Bükk-szerető botanikus egyetemi tanárról kapta

Hónélküli, januári Plecska-völgy (háttérben az Árpád-csúcs)

Mohaerdő

Középfakopáncs (Dendrocopus medius)…

… a tavaszias hangulatú tölgyesben

Zúzmók

Csillagmoha

Aranyos rezgőgombák

A Sáros-Bükk suvadásos árkának gömbkövei

Az Erdély földjét felépítő kőzetek sajátos és jellegzetes változatai a miocén földtörténeti korban keletkezett homokkő-konkréciók, a különböző méretű és különféle (gyakran szabályos gömb) alakú ún. gömbkövek.
Legfontosabb előfordulási területeik: a Mezőség, Kolozsvár és környéke (Törökvágás, Házsongárd, Botanikus Kert, Feleki-hegy, Malom-völgy, Plecska-völgy), valamint Segesvár és Nagyszeben vidéke.

A Sárosbükk erdejében, a keletkezési helyükön találhatók a híres feleki gömbkövek. A szakirodalom ezeket feleki konkrécióknak nevezi. Brassai Sámuel (1800–1897), Erdély utolsó polihisztora pedig porondköveknek nevezte. Méretük a dió nagyságtól egészen a másfél méteresig terjedhet. Vannak itt különböző nagyságú szabályos gömbök, de már pusztuló vagy elrepedt példányok is, melyek bizarr formájú alakzatokká préselődtek. Annak ellenére, hogy a gömbköveket a helyi lakosság a legrégibb időktől ismerte, a természetvizsgálók és utazók csak a XIX. század második felében tesznek említést róluk.

Nem Brancusi szobor, hanem feleki gömbkő – az egyik kedvencem

Kazinczy 1816-ban negyedmagával egy négyökrös szekérrel igyekezett Kolozsvárról Tordára. Utazásáról – többek között – a következőket írta gróf Dessewfy Józsefnek: „Míg túl Feleken egy Kolozsvárról elhozott írást olvasgaték, lányom figyelmessé teve, hogy útunk mellett szokatlan formájú kövek teremnek, henger és gömbölyű alakra simítva a természettől. A gyermek emlékeztetése nekem valóban igen kedve vala.” Jókai Mór 1853-ban barátja, Kőváry László történész társaságában utazott Kolozsvárról Bencencre. Az utóbbi településen május 16-án kelt levelében az alábbiakat írta egyik rokonának. “Kolozsvárt elhagyva Feleken vitt keresztül az út, melynek hegyeiben teremnek azok az óriási kőgombócok, miknek keletkezéséről nincsenek tisztában tudósaink.” Nagy írónk 1856-ban a Vasárnapi Újságban egy (saját rajzával illusztrált) kis cikket is közölt a gömbkövekről: „Kolozsvárt jártomban csodálkozva láttam néhol az utczákat egészen gömbölyű kövekkel kirakva: míg nem felvilágosítottak, hogy e gömbölyű kövek illy módon teremnek a Kolozsvár melletti Felek-hegy oldalában, a mint azokat később meg is tekintettem. Mintha ember kéz hömpölygette volna, oly szabályszerűen gömbölyűek azok, a homok között elvegyülve, némellyik párosával összenőtt, mint egy kettős zsemlye s két embernek dolgot ád elhengergetni.”

Jókai Mór rajza a feleki gömbkövekről (forrás)

“… a földnek özönvizi alakulásakor támadt görgületek” (Jókai Mór)

 Gömből nőtt gömb  A Teknősbéka

A hegyoldalból gurultak ide ezek a gömbkövek

“Midőn az öklömnyi nagyságú gömböktől a fél ölnyi átmérőjűekig a különböző porondköveket látjuk, amelyeket feleki köveknek hívnak, akaratlanul is eszünkbe kell jutni a természet művészetének.” (Brassai Sámuel) – az általam ismert legnagyobb gömbkő mintegy másfélméteres

Hármas kövek

És egyszercsak a bükkfa alatt kinőtt egy új feleki gömbkő…

A végcélnál: a Majláth-kútnál (a geoláda viszont nem lett meg: a megadott koordináták nem is találnak a rejtő leírásával – “50 méterre délre a forrástól”-t ír, de a publikált koordinátái a forrástól ÉNy-ra helyezik a ládát…)

Januári hétpettyes katicabogár a Majláth-kútnál

Egy eddig számomra ismeretlen nagy hangyaboly koordinátáinak a rögzítése – “nyugaton” a hasonló méretű hangyabolyokat törvény védi. A túra során öt új hangyaboly koordinátáit rögzítettem (újra csak a méretarányok szemléltetése miatt szerepelek a fotón).

Apró, mindössze kétcentiméteres mohák fedik…

… a Faembert aki lenéz ránk

A végére hagytam a túrán készített kedvenc fotómat…

Hazafele a sárgasáv jelzéses turistaúton jöttünk. Az ötórásra sikeredett túra során látott fontosabb madárfajok: hollók (Gálcsere és Sáros-Bükk, összesen három darab), nagy fakopáncs, középfakopáncs és a vele szomszédos fákon két füttyögető csúszka, illetve három fakúsz, fenyőrigók, szajkók, sárgafejű királykák, széncinkék, fenyőcinkék, barátcinke.

És a túra negatív benyomásai: sajnos a Rajka (Heléna)-forrást elég rossz állapotban találtuk, a környékén favágás nyomai is látszódtak és a Majláth-kút melletti fedett pihenő továbbra is romokban van (Tóthpál Tamás már 2009 február 7-én jelezte blogbejegyzésében, hogy ismeretlenek elfűrészelték a tartógerendáit…). Mindenfele újabb és újabb illegális erdei építkezések (újgazdagok villái), helyenként pedig rengeteg a szemét.

Felhasznált irodalom:

Ajtay Ferenc: Kolozsvár és környéke geológusszemmel (a gömbkövek kialalkulásáról is ír)

Hála József: Különleges kövek Kolozsvárott, Természet Világa, 140. évf. 6. sz. 2009. június

A csúcs tövében található Havasrogozig – gyalogos túránk kiinduló pontjáig -egy 5 km-es, a Mogyorós patak partján futó kövesút vezet. Havasrogoz, a maga kb. 700 lakosával egy kicsit a világ vége. Hegyvidéki tanyaházakkal ékesített rétek, zsindelyesfedelű házak, patakok, kutyák, lovak és most is legelésző tehenek fogadnak.  Mintha megállt volna az idő, mintha egész más dimenzióba csöppentünk volna. Egyszerű, barátságos, segítőkész emberek lakják, almával kínálnak minket: mondják vigyünk amennyit csak bírunk. Nincs luxusfürdőszobájuk, központi fűtésük, sok pénzük, mégis boldogok. A falunak  csak egy mindössze négytermes, 1961-ben épített általános iskolája van és az autóút végén található az egyetlen üzlet és a kocsma. Havasrogozon lakik Ioan Rosca, az egyetlen még élő kolozsvári vándorablakos – fotónaplómban meg is örökítettem -, aki kéthetente jár be innen a “városba” addig amíg a hőszigetelő ablakok teljesen ki nem szorítják a régieket … A falu másik hírességét a múlt század elején egyenesen Kaliforniából hozott és ide ültetett iker-mammutfenyők jelentik (ezekről majd külön számolok be).

Havasrogoz házait magunk mögött hagyva az erdészút gyalogösvénnyé keskenyedik, és a mind meredekebbé váló kb. egyórás útvonalunk hegyvidéki tanyaházak között vezet. Mindössze a Vigyázóról lefele jövő hegyimentőkkel találkozunk. Búbos cinkés fenyőfák közt, vezet az út egyre feljebb, míg arra a lapos hegyhátra érkezünk, melynek felső részén áll a Vigyázó menedékház (1430 m), ahonnan szép időben pazar kilátásban gyönyörködhetünk: alattunk a Kalotaszegi-medencében, kétoldalt a fenyőerdőkben, hátunk mögött pedig a Vigyázó, törpefenyőkkel tarkított főgerincében. Külön jutalom is jár nekünk: a menedékház melletti fenyőn éneklő keresztcsőrűek csapata fogad minket.

„Sápadt vagyok, mint az ősz, s hallgatag,

Nem érzek én sem mély fájdalmakat;

S míg bús szellő susog

S nyájas sugár dereng az őszben:

Ajkam sóhajt – és mosolyog.”

(Tompa Mihály: Ősszel)

“Nyár és tél között úgy vándorol

Október, November,

mint a poros országúton

két szomorú ember.

Kertek, lankák körül jönnek,

mennek havas tájra,

búsan integet utánuk

egy kopár fa ága.”

(Zelk Zoltán – Nyár és tél között)

 Télifa

 Hazafele

 Három évszak: téli ősz a nyári szénakazlakkal

 Havasrogozi “forgalom”

“Fa az ágát földre hajtja,

kínálja magát az alma.”

(Kányádi Sándor)

 Egy a helyi céloknak jobban megfelő, átalakított és leegyszerűsített ARO

 Nem falumúzeum: itt emberek élnek; a háztetők meredekek, hogy a hó könnyebben lecsússzon

 Novemberi legelő

 Pimpó, novemberben 1000 méteren (harangvirágokat, szegfűt és Centaurea-kat is fotóztam nem messze a hófoltoktól)

 Ablakok… és lent a kilátás

A Kalota hegyére mezítlábas

felleg fut fel nyugatról; legurul

a napkeleti lejtőn: már a város

messzi folyóvölgyek ködébe hull.

(Egyed Emese – Advent)

“…csupadér, csupadér,

fehér lesz minden, hófehér.”

(Kányádi Sándor)

 1300 méteren már igazi téli táj fogadott minket

 Fából faragott itató

 Jégbefagyott nyár

“… világító ösvények sugaras

szertefutásban jelölik a véges

teherbírású hétköznapokat;

sír a levegő, mint üllőn a vas -

s az idő bennünk izzó hófehér lesz.”

(Egyed Emese – Advent)

“Azért jöttem ide, hogy jobban lássak,

s megértsem, minek vagyok eszköze.

Térdemhez kúsznak gyalogfenyő-társak,

úgy kérdik, hogy a sorsom megköt-e,

mint folyondár az omló várfalat,

vagy, mint a sarkcsillag a hegygerincen:

párhuzamos fényvonalban halad;”

(Egyed Emese – Advent)

 A menedékházhoz közel

 A Vigyázó-menedékház előtt, 1430 méteren

 A menedékházban most is vadvirágcsokor várja a betévedt vándort

A túrán készített fotók (azok is amelyek nem kerültek be a bejegyzésbe) a lenti albumban tekinthetők meg nagyobb felbontásban: valamennyi fotó geotaggelt, tartalmazza a koordinátákat és t.sz.f.-i magassági adatokat):

Teljes album megtekintése

Az útvonal GPS-es trekkjét, amely a túrával kapcsolatos konkrét adatokat is tartalmazza később idelinkelem.

2009.04.08: kora reggel, 1. tojás:

2009.04.10.: 06.57 óra, 2. tojás:

2009.04.12.: 3. tojás:

2009.04.14: 4. tojás:

2009.04.16: 8.01 óra – meglett az 5. tojás:

  A körtúra 2D szintprofilja és Google Earth-es nézete

Törpe mandulás oldal a Tordai-Hasadék keleti bejáratánál

… és a törpe mandula (Amygdalus nana)

 Kökörcsin termése (tollas aszmagcsokor)

 Selymes zanót (Chamaecytisus ratisbonensis)

Apró nőszirom (Iris pumila)

A Hesdát-patak völgye az északi gerincről nézve

Sütkérező zöld gyík (Lacerta viridis) hím az északi gerincen

A hasadék déli oldala – itt költ a szirti sas

A szirti sas (Aquila chrysaetos) fészke (a madarat láttam a fészekről felszállni; sajnos most is voltak sárkányrepülősök akik a törvényekkel mit sem törődve pont a fészekkel szembeni északi oldalról ereszkedtek a fészek felőli oldal irányába…)

Itt is kereszt csúfítja az északi gerinc egyik szikláját…

Kolozsvár gyalog hét órányira (27 km-re) van

Fürtös gyöngyike (Muscari neglectum vagy M. racemosum) az északi gerincen

A Hasadék nyugati bejárata

A piros pont jelzés vezet a Hasadékon keresztül

A sziklaszorosban

Látott, hallott madarak: Erdei pacsirta, havasi sarlós fecske (4 db.), szirti sas (1 db.), csilp-csalp füzike, barátka poszáta, kis poszáta (sok volt belőle az északi gerinc bokrosaiban), citromsármány, házi rozsdafarkú.

A nyomvonalakat egy Garmin GPSMap 60CSx és eTrex Legend HCx-xel rögzítettem. A túra Google Earth-el megnézhető, geotagelt fényképeket tartalmazó útvonala, kmz formátumban innen tölthető le.

A körtúra 2D és 3D szintprofiljai

 Barázdabillegető (Motacilla alba) a 25-ös troli végállomásánál

Tavaszi hérics (Adonis vernalis) a Szénégető oldalában

Virágzó kökény (Prunus spinosa) a Szénégető oldalában

Az Árpád-csúcsra vezető kék kereszttel jelölt út itt tér be az erdőbe

Gumós nadálytő (Symphytum tuberosum)

A fürtös salamonpecsét (Polygonatum multiflorum) még csak ezután fog virágozni

Tavaszi lednek (Lathyrus vernus)

Négy új, a volt Kolozsmonostori Uradalom határát jelző követ sikerült beazonosítani

Hagymás fogasír (Dentaria bulbifera)

Bogláros szellőrózsa (Anemone ranunculoides)

A kék kereszttel jelölt úton a Brüll-kilátó felé is el lehet jutni

Helyenként még lehet találkozni a régi Bükk öreg fáival

Ez a pihenőhely a kék kereszttel jelölt útról letérve, a Cérna-forrástól jövő patak völgyében található (N46.72421 E23.53950)

A Gorbó-patak völgye a Brüll-kilátótól nézve

A Brüll-kilátótól látszott a DNy-i irányba 33.5 km-re levő Öreghavas hóval borított csúcsa és a rajta levő radarállomás is

A Brüll-kilátótól látszott a Ny-i irányba 56.6 km-re levő Vigyázó (Vlegyásza) teljesen havas csúcsa

A Brüll-kiláton már elnyílóban voltak a hegyi kökörcsinek (Pulsatilla montana)

Mindenfele virágzott a berki szellőrózsa (Anemone nemorosa)

Sárgahasú unka (Bombina variegata) a Slamovics-ház közelében

Nyílik már az olocsán csillaghúr (Stellaria holostea) is

A kis télizöld (Vinca minor) helyenként összefüggő foltokat alkot

Egy számomra új egerész ölyv (Buteo buteo) fészekkel zárult a Bükki-túra

Látott, hallott madárfajok: barázdabillegető, kis poszáta, barátka poszáta, vörösbegy, csilp-csalp füzike, fekete rigó, erdei pinty, széncinke, nagy fakopáncs, mindenfelé énekelt a kakukk, megjött már a sisegő füzike, még énekel az énekes rigó.

]]> http://kosaferenc.wordpress.com/2009/04/19/prilisi-tra-a-bkkben/feed/ 1 kosaferenc 20090418-Bukk-60CSx_ACTIVE LOG105534-60CSx-3m_Grafik2D 20090418-Bukk-60CSx_ACTIVE LOG105534-60CSx-3m_Grafik3D DSCF3350-Barazdabillegeto DSCF3354-Adonis vernalis DSCF3361-kokeny DSCF3363-tabla DSCF3367-symphytum_tuberosum-gumos_nadalyto DSCF3368-furtos_salamonpecset-Polygonatum_multiflorum DSCF3374-tavaszi_lednek-Lathyrus_vernus DSCF3382-KMU DSCF3390-hagymas_fogasir-Dentaria_bulbifera DSCF3392-Anemome ranunculoides-Boglaros_szellorozsa DSCF3396-ut DSCF3400-oreg bukk DSCF3401-pihenohely DSCF3404-Gorbo-volgy DSCF3414-Oreghavas DSCF3415-Velgyasza DSCF3417-Lanykokorcsin-Pulsatilla_vulgaris DSCF3430-Anemone_nemorosa-Berki_szellorozsa DSCF3434-Bombina_variegata-Sargahasu_ unka DSCF3437-Stellaria_holostea-Olocsan_csillaghur DSCF3442-Vinca_minor-Kis_telizold DSCF3446-olyvfeszek http://kosaferenc.wordpress.com/2009/04/17/ot-tojas-a-saromberki-webkameras-golyafeszekben/ http://kosaferenc.wordpress.com/2009/04/17/ot-tojas-a-saromberki-webkameras-golyafeszekben/#comments Fri, 17 Apr 2009 07:39:08 +0000 kosaferenc http://kosaferenc.wordpress.com/2009/04/17/ot-tojas-a-saromberki-webkameras-golyafeszekben/ ]]> Tegnap, 2009. április 16-án megjelent az ötödik tojás is a sáromberki gólyafészekben. Az ötödik tojást először reggel nyolckor vettem észre.
A gólyafészket az alábbi linken lehet figyelemmel követni: http://www.milvus.ro/webcam.html